by gergoKizárólag Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcs, szőlő és aszúszőlő- törköly használható fel pálinka készítéséhez. Csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak – mondja ki az idevonatkozó jogszabály. Ha kisüsti az ital, akkor legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állították elő.
Érlelt a pálinka, ha legalább 6 hónapig pihentették 1000 liternél kisebb, vagy legalább 12 hónapig 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Ó-pálinkának az a törköly vagy gyümölcspálinka nevezhető, amelyet legalább egy évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy két évig 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
Számos olyan szeszes italt is pálinkának neveznek a vásárlók, amelyek hivatalosan nem viselhetik ezt a nevet. Ilyen például a mézes pálinka. Akkor különösen vigyázzunk a névhasználattal, ha például vilmoskörte aromát tesznek krumpli vagy más alapú szeszekhez – ilyenkor a „végeredmény” egyszerűen csak szeszes ital, ha mégoly jó nevű cégtől is származik.
A jó pálinka átlátszó és színtelen – az érlelt és az ágyaspálinkák esetében aranysárga, mint a „konyak”.
